Ganoderma gomba

Mit kell tudnia a Ganoderma gombáról?

Ha megkérdezik az embert, hogy melyik gyógyhatású gombát ismeri, a legtöbben a Ganoderma lucidumot (vagy pecsétviaszgombát) említik meg. Ez persze nem is csoda, hiszen egy széles körben alkalmazott, jó hatású gyógynövényről van szó.

De mik a fő hatóanyagai és miben segíthetnek ezek? Milyen formában fogyasztható?

Ezeket a fontosabb tudnivalókat gyűjtöttük most össze.

Mi is az a Ganoderma lucidum?

A pecsétviaszgombát a kínai népi gyógyászat már több ezer éve sikeresen alkalmazza. Elsősorban a kínai előkelőségek – nemesek és császárok – fogyasztották fiatalító hatása miatt.

A gombának két külön formájú megjelenése van.

A első vöröses, barnás-vöröses, sötétbarna színű. Fiatalabb korban fényes, míg idősebb korban már kevésbé. Kemény húsú, de könnyű, keserű ízű gomba. (Ez az ízvilág egyébként a ganodermák egyik legfőbb jellemzője.)

A második fajtája agancsos termőtesttel rendelkezik, szintén fényes, vörösesbarna színű. Furcsa, de szép alakja és színvilága miatt gyakran használják dísztárgynak is.

A ganoderma gombának egyébként a lucidumon kívül még 9, más alfaja is gyógyító hatású, azonban a már említett lucidum a legismertebb.

Sokszor összekeverik, és a Reishi Gano-t (RG), valamint a Ganoceliumot (GL) is két, külön Ganoderma lucidum alfajként kezelik. Pedig ezeket más időszakban nyerik ki a micéliumból: míg az előbb említett RG-t 90 naposból, addig a GL-t jellemzően 14 napos micéliumból nyerik.

1970-ben a kínai és malajziai kutatóknak sikerült elérniük azt, hogy mesterséges környezetben is szaporítani tudják a gombát. Ezzel pedig elérték azt, hogy ne csak egy kiváltságos réteg juthasson hozzá a ganodermához, hanem széles körben is alkalmazhassák.

A ganoderma hatásait vizsgáló, tudományos kutatások tehát csak a 70-es évek után vették kezdetét (hiába a több ezer éves tradíció). Azonban – szerencsére – a hosszú évtizedek során rengeteg, ezzel kapcsolatos publikáció jelent meg.

Ezek során megállapították, hogy a gomba jótékony hatásai nagyon szerteágazóak – szinte lehetetlen őket "egyetlen kalap alá" venni.

A pecsétviaszgomba hatóanyagai és jótékony hatásai

A ganoderma fő hatóanyagai különböznek aszerint, hogy hány napos micéliumból nyerik ki őket. A ganoceliumnak négyszer nagyobb a szerves germánium-tartalma, mint a Reishi Gano-nak, ugyanakkor ez utóbbinak sokkal nagyobb a triterpenoid-tartama.

Most egyben vizsgáljuk meg őket a két fő hatóanyagot – poliszacharidot és germániumot – figyelembe véve. (Ha szeretné tudni a fő különbségeket, javasoljuk, hogy olvassa el a ganoderma kapszuláról szóló, részletes cikkünket.)

Poliszacharidok

A poliszacharid egy olyan cukorvegyület, amely a szénhidrátok csoportjába tartozik. Ezek olyan szerves vegyületek, amelyek vízben nem jól oldódnak, íztelenek, ugyanakkor meggátolják többek között a gyulladásos folyamatok, valamint a káros szabadgyökök kialakulását. Éppen ezért a pecsétviaszgomba fogyasztása megelőzheti a daganatos megbetegedéseket.

Szerves germánium

A szerves germánium segítheti a szövetek regenerációját, a sejtszintézist, illetve részt vesz a vér oxigénellátottságában is.

Ezen túlmenően – kúraszerűen alkalmazva – segítheti megtisztítani a szervezetet az évek során felhalmozott nehézfémektől.

Tudományosan alátámasztott, jótékony hatások

A szív-és érrendszerre gyakorolt hatása már régóta ismert. A kutatások azonban kimutatták, hogy a koleszterinszintet is nagymértékben csökkentheti.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy jelentősen "felpörgetheti" az immunrendszert: javítja a szervezet természetes védekezőképességét, és felgyorsíthatja a gyógyulás folyamatát.

Hogyan fogyassza a ganodermát?

Több formában is fogyasztható: például porított állagban, kapszulában, vagy ízletes ganodermából készült kávét is ihat.

A ganodermát ezenkívül nem csupán belsőleg, külsőleg is használhatja: krém vagy szappan formájában. Míg előbbi bőrfiatalító, kollagén termelő hatású – ami kívülről is nagyon jól látszik – az utóbbi antivirális hatása révén nagyon jól elpusztíthatja a baktériumokat, miközben kíméli a bőrt.

Spirulina alga (rövid ismertető)

Egyike a legismertebb termesztett tengeri algáknak, a spirulina
Fontosabb természetes előfordulási helyei a trópusi és szubtrópusi, magas karbonát-tartalmú, viszonylag lúgos kémhatású vizekben találhatók, Afrikában, Ázsiában, valamint Közép- és Dél-Amerikában.

Érdemes megjegyezni, hogy az emberiség több ezer éve hasznosítja táplálkozásra, gyógyászati célra, ma is, továbbá jelen- leg kozmetikumok előállítására is.
Az algákat ma ipari méretekben, tápsókkal kellően ellátott medencékben termesztik. Az algák adott területre vetített bio- massza-, szárazanyag- és fehérje, valamint hatóanyag hozam tekintetében messze felülmúlják a magasabb rendű élelmiszer-, és gyógynövények hasonló paramétereit. Miután az algák a magasabb rendű növényekkel ellentétben kis összenergia ráfordítással, térfogatukhoz képest nagy mennyiségű szerves anyagot képesek igen rövid idő alatt előállítani, ennek köszönhetően tökéletesen alkalmasak a biológiailag hasznos, értékes anyagok nagy mennyiségben történő gyors előállítására.
Közismert tény, hogy a NASA űrhajósai Spirulina algákból előállított készítményeket is fogyasztottak, melyeknek táplálkozási és gyógyászati értékeit igen sokoldalúan tárták fel. Ma úgy vélik a kutatók, hogy az algák a jövőben a mostaninál is jelentősebb és szélesebb körben ismert gyógyhatású táplálékokká fognak válni, és ezek egyike a Spirulina platensis.

Főbb hatóanyagok:

C-fikocianin (kék színanyag, ami nem tartalmaz magnéziumot), klorofill-A (zöld színanyag, ami tartalmaz magnéziumot),
kb. 50% fehérje (emiatt esszenciális aminosavakban különösen gazdag), nagy molekulasúlyú poliszacharidok (pl. spirulán), szulfolipidek, β-karotin és más karotinoidok, valamint B-, C-, és E-vitaminok).

Felhasználások:

A betegségek következtében fellépő alultápláltság megszüntetése és betegség utáni lábadozás elősegítése, anyagcsere-betegségek (kórosan magas vérzsír- és vércukorszint), daganatos megbetegedések kiegészítő kezelése, gyulladással járó folyamatok kezelése és gyulladások mérséklése; gyógyszerek okozta káros hatások mérséklése – máj-, szív- és vesevédelem; vírusfertőzések megelőzése és légúti megbetegedések okozta panaszok mérséklése.